Információ Szerzőknek

A kéziratok benyújtása, szerkesztési folyamata

A kéziratokat a folyóirat weboldalán keresztül lehet benyújtani, figyelembe véve a szerzői útmutatóban foglalt előírásokat. Tanulmány, forrásközlés vagy recenzió beküldéséhez regisztráljon a folyóirat weboldalán. A sikeres regisztrációt követően tud bejelentkezni. A vezérlőpulton keresztül tudja megadni a kézirat részletes adatait, illetve itt van lehetőség a szerzői útmutató szerint elkészített tanulmány, forrásközlés vagy recenzió feltöltésére is.

Amennyiben technikai problémába ütközik a beküldési folyamat során, kérjük küldje el kéziratát Microsoft Word formátumban az acta.historica@kme.org.ua e-mail címre.

A folyóirat szerkesztőbizottsága három-öt munkanapon belül értesíti a szerzőt a kézirat beérkezéséről.

Előzetes ellenőrzés

A szerkesztőbizottság elvégzi a kézirat elsődleges belső vizsgálatát, és eldönti, hogy az megfelel-e a folyóirat tematikájának (szerkesztői bírálat). A szerkesztőbizottság fenntartja magának a jogot, hogy visszautasítsa azokat a kéziratokat, amelyek nem felelnek meg a folyóirat követelményeinek vagy tematikájának. A benyújtott kézirat elutasítása esetén a szerkesztőbizottság indoklással ellátott magyarázatot ad a szerzőnek.

Bírálók validálása

Pozitív döntés esetén a szerkesztőbizottság a kéziratot két független szakembernek küldi el anonim véleményezésre. Minden esetben legalább az egyik bíráló olyan személy, aki vagy külföldi, vagy más felsőoktatási intézmény munkatársa. A szakmai véleményeket a szerkesztőbizottság bírálja el.

Szakértői értékelés

A folyóirat kettős anonim lektorálási rendszerben (más néven kettős vak bírálat) működik, ami azt jelenti, hogy sem a lektorok, sem a szerzők nem ismerik egymás kilétét. A véleményezés befejezése után a bírálók elküldik a véleményeket a folyóirat szerkesztőbizottságának.

Ha egyik független bíráló sem javasolja a kézirat közzétételét, akkor a szerző értesítést kap annak elutasításáról. Amennyiben csak az egyik bíráló nem javasolja a kézirat közzétételét, akkor a szerkesztőbizottság a kéziratot egy harmadik független bírálónak is elküldi. Abban az esetben, ha a harmadik független bíráló is elutasítja a kézirat publikálását, a szerkesztőbizottság értesíti a szerzőt a kézirat elutasításáról, mellékelve a lektori véleményeket és az elutasítás okait.

Átdolgozások és átdolgozott verziók áttekintése

Amennyiben a szaklektori véleményekben kisebb vagy nagyobb javításokat kérnek, a Szerkesztőbizottság közli a döntést a szerzőkkel. A szerzők általában öt napot kapnak kisebb, és tíz napot nagyobb javításokra. A szerző az átdolgozott kéziratot a jelölt időintervallumban visszaküldi a Szerkesztőségnek.

Végső szerkesztőségi döntés

A kéziratok elfogadásáról vagy elutasításáról kizárólag a Szerkesztőbizottság dönt. A döntéshozatal során a következőket vesszük figyelembe:

  • a bíráló megjegyzéseinek és a szerzői válasznak a megfelelősége;
  • a kézirat tudományos minősége összességében.

Kutatási és publikációsetika

Miután a szerkesztett kéziratot a bírálók utasításainak megfelelően újra beküldi a szerző, a szöveget a StrikePlagiarism szoftver segítségével plágiumellenőrzésnek vetik alá, majd a szerzők e-mailben visszaigazolást kapnak a kézirat publikálásra történő elfogadásáról. Ha a vizsgálat plágium tényét mutatja ki, a szerző értesítést kap a kézirata elutasításáról.

A plágium magában foglalja szövegek, ötletek, képek vagy adatok másolását más forrásból, akár saját publikációikból is, az eredeti forrás megjelölése nélkül.

A más forrásból átmásolt szöveg újrafelhasználását idézőjelek között kell végezni, és az eredeti forrást meg kell jelölni. Ha egy tanulmány terve, a kézirat szerkezete vagy nyelvezete korábbi munkákból merített ihletet, ezeket a munkákat explicit módon kell idézni.

Anonimizálás

A szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy kéziratuk anonimizált legyen a beküldés előtt, vagyis el kell távolítaniuk minden olyan információt, amely felfedheti személyazonosságukat, például a szerzői neveket, intézményi hovatartozást és az önhivatkozásokat. A szerkesztőbizottság a kéziratot a bírálóknak történő továbbítás előtt ellenőrzi az anonimizálás helyességét.

A szerzői adatokat három nyelven (magyarul, ukránul, angolul) egy külön fájlban kérjük elküldeni:

  • Név, tudományos fokozat és cím.
  • Munkahely, beosztás.
  • ORCID-azonosító, E-mail cím.

Bizalmas kezelés

A folyóirathoz beérkező valamennyi kézirat tartalmát és az azokkal kapcsolatos levelezést a szerkesztők és a bírálók kötelesek szigorúan bizalmasan kezelni. A kézirattal kapcsolatos információt kizárólag a levelező szerzővel, a bírálókkal, a lehetséges bírálókkal és a Szerkesztőbizottság tagjaival lehet megosztani, ha ez szükséges.

A folyóirat továbbá garantálja, hogy a bírálók személyazonossága bizalmas marad, és nem kerül megosztásra a szerzőkkel. A szerkesztési folyamat során megszerzett személyes adatokat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kezeljük, és kizárólag szerkesztési, illetve kiadói célokra használjuk fel.

A kéziratok terjedelme

Az Acta Historica Universitatis Rákóczianae című tudományos folyóirat a történelem és régészet témakörében publikál eredeti (korábban nem publikált) közleményeket. A publikálásra szánt kéziratokat elektronikusan – .doc vagy .docx és .pdf formátumban – kell beküldeni a folyóirat belső rendszerén keresztül vagy elküldeni a Szerkesztőség e-mail címére (acta.historica@kme.org.ua).

Tudományos folyóiratunk ukrán, magyar és angol nyelven közöl tanulmányokat, eredeti forrásközlést és recenziókat.

A Tanulmányok rovatba szánt kéziratok terjedelme min. 30 000, max. 50 000 karakter, beleértve a szóközöket, a lábjegyzeteket, az absztraktokat és az irodalomjegyzéket. A kézirathoz magyar, ukrán és angol nyelvű absztraktot, valamint 5–8 kulcsszót is mellékelni kell. Az absztraktok szóközök nélkül legalább 1800–1900 karakter hosszúságúak legyenek.

A Forrásközlés rovatba szánt közlemények terjedelme min. 15 000, max. 40 000 karakter, beleértve a szóközöket, a lábjegyzeteket, az absztraktokat és az irodalomjegyzéket.

A Szemle rovatba szánt írások terjedelme szóközökkel együtt legalább 10 000, legfeljebb 20 000 karakter.

Betűméret és betűtípus

  • A kézirat címe: 16 pt. félkövér;
  • Alcím: 12 pt. félkövér;
  • Fejezetcímek: 12 pt. félkövér;
  • Alfejezetek: 11 pt. félkövér dőlt;
  • Kézirat szövege: 11 pt. normál;
  • Lábjegyzeti hivatkozások: 9 pt. normál
  • Táblázatok, ábrák, képek címe: 11 pt. normál;
  • Táblázatok, ábrák, képek forrása: 9 pt. dőlt;
  • Absztraktok szövege: 10 pt. normál;
  • Kulcsszavak: 10 pt. dőlt.

A kéziratok alapértelmezett betűtípusa a Sitka Display. Ha a kézirat a Sitka Display betűtípustól eltérő egyedi karaktereket tartalmaz, kérjük, a beküldéskor csatolja a karakterkészletet is.

Az élőfej szövegét, valamint a DOI- és az ETO-azonosítókat a szerkesztők gondozzák.

A leendő tudományos publikáció szerkezetének feltétlenül tartalmaznia kell a következő elengedhetetlen elemeket:

  • A téma problematikája
  • Azoknak a legújabb kutatásoknak és publikációknak az elemzése, amelyekre a szerző támaszkodik, és amelyek ezt a problémát, valamint annak megoldási megközelítéseit tárgyalják
  • Ennek során ki kell emelni a cikkben vizsgált általános probléma megoldatlan részeit
  • A tanulmány/cikk célja és feladatainak megfogalmazása
  • A téma kifejtése
  • Összegzés / következtetések és a kutatás lehetséges perspektívái

A nyelvi vagy egyéb adatok kiemeléséhez kérjük, használja a dőlt betűt. Javasoljuk, hogy először a betűstílust állítsa be, és csak ezután végezze el a kijelölést, mivel a később alkalmazott stílus felülírhatja a korábbi jelöléseket.

Idézés

Az idézett szövegeket nem dőlt, hanem normál betűkkel közöljük idézőjelek között, hivatkozási jegyzettel. Az idézeten belül lévő idézet jelölése chevron (» «) jelekkel történik. Amennyiben az idézett szövegrész idegen nyelvű, az idézés eredeti nyelven a lábjegyzetben történik, a főszövegben a kézirat nyelve használatos.

Az idézett szövegeket szöveghűen, azonban nem betűhíven adjuk közre. A helyesírási, vessző- és gépelési hibákat kijavítva, a szerző által tett kiegészítéseket szögletes zárójelben közöljük, kivéve, ha ezekre külön fel akarjuk hívni a figyelmet. Utóbbit külön jelezzük. Az értelemzavaró módon megfogalmazott, félreérthető vagy nem értelmezhető szövegrészeket [sic!] észrevétellel jelöljük.

Hivatkozások

A kiadvány rövidített magyar lábjegyzetes hivatkozást használ a kézirat végén pedig összesítő–bibliográfiát kér.

A lábjegyzeti hivatkozás felépítése

A szövegben történő hivatkozás alkalmával a hivatkozás megjelölése a Microsoft Word szövegszerkesztő programmal készítendő és automatikus számozással történik, ahol a számozás felső indexbe kerül: szövegszerű hivatkozás esetén a lezáró idézőjel után, gondolatmenet esetén pedig a gondolatmenetre való hivatkozás után.²

A számozással jelzett hivatkozásra vonatkozó forrásmegjelölést minden esetben az oldal alján, a lábjegyzetben kell feltüntetni a hivatkozásnál megadott szám megjelölésével. A lábjegyzetben meg kell jelölni az(oka)t az oldal(aka)t, amely(ek)re pontosan szövegszerűen vagy gondolatmenetileg hivatkozunk.

A lábjegyzetben történő hivatkozás NEM kéri a részletes bibliográfiai adatok megjelölését, hanem minden esetben csak egy rövidített formát kell használni (Szerző évszám, oldalszám.). Ismétlődő hivatkozásnál, ha egymás után kétszert pontosan ugyanarra a műre hivatkozunk, a második lábjegyzetben az Uo. (angolul Ibid.) kifejezést kell használni az oldalszámmal.

A tanulmány végén elhelyezett Források és irodalom Irodalom részében adjuk meg részletesen az egyes bibliográfiai tételeket az alábbi táblázatban látható formában. (A kiadó szót egységesen nem írjuk ki, kivéve, ha annyira szerves része a névnek, hogy nélküle értelmetlen lenne).

Amennyiben a hivatkozott műnek DOI (Digital Object Identifier / egyéni dokumentumazonosító) száma is van, azt a kézirat végi teljes bibliográfiai leírásban fel kell tüntetni mindig a bibliográfiai adatok legvégén (lásd az alábbi táblázatban).

A hivatkozások formája:

DOKUMENTUM-TÍPUS

LÁBJEGYZETBEN

A TANULMÁNY VÉGÉN

könyv

Romsics 2010, 152–155.

vagy

Cseh–Kalmár–Pór 1999, 205.

Romsics Ignác 2010: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris.

Cseh Gergő Bendegúz – Kalmár Melinda – Pór Edit (szerk.) 1999: Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra, 1956–1963. Budapest, Osiris.

könyvfejezet,
-részlet

vagy tanulmány kötetben

Braun 2025, 142.

Braun László 2025: A modernizáció kezdetén: a város a dualizmus korában. in Szamborovszkyné Nagy Ibolya – Molnár D. Erzsébet (szerk.): Beregszász város monográfiája, 2. javított kiadás, Beregszász, RIK-U Kft. 139–176. https://doi.org/10.58423/978-617-8143183/139-177

folyóirat, heti- és napilapok

Váradi 2019, 110.

vagy

Riskó 1974, 4.

Váradi Natália 2019: Etnikai tisztogatások, egyházüldözés Kárpátalján, 1944–1946. Betekintő, 13(2019/4). 102–116. https://doi.org/10.25834/BET.2019.4.6

Riskó Mikola 1974: A berehovói lányok két aranyérme, Vörös Zászló, 30(1974/84), 1974. júl. 18.

elektronikus könyv

Szinnyei 1882, 34.

Szinnyei József 1882: Az ezer tó országa. Budapest, Franklin Társulat,

http://mek.oszk.hu/13200/13273/13273.pdf (2014.09.22.)

elektronikus folyóirat

Szamborovszky-Nagy – Radvánszky 2025, 5. bek.

Szamborovszky-Nagy, Ibolya – Radvánszky, Ferenc 2025: On the Margins of an Unrealized Church Schism: On the Two Interpretations of the Concept of Church Among the Reformed in Transcarpathia After the Change of Power in 1944. Religions, 16(9):1130. https://doi.org/10.3390/rel16091130 (2026.05.15)

elektronikus dokumentum

Самборовскі-Нодь, 7. bek.

Самборовскі-Нодь, Ібоя: Чому не відбулося злиття закарпатських реформатів із баптистською церквою радянського союзу в 1947 році? Карпатський Об'єктив. Paper: http://istoria.ko.net.ua/?p=3159 (2026.06.25)

magyar levéltári forrás magyar nyelvű szövegben

MNL OL, K 27, 1914. aug. 18., 4. f.

MNL OL (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára), K 27 (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek), 1914. augusztus 18.

szláv/cirill nyelvű levéltári forrás szláv szövegben

ДАЗО, Ф.410. oп. 1. oд.зб. 1. арк. 16.

Державний архів Закарпатської області (ДАЗО), Фонд 410. (Документи Берегівської торгової школи) oп. 1. oд.зб. 1.

szláv/cirill nyelvű levéltári forrás magyar szövegben

DAZO, Fond P-14, op. 1, od. zb. 212, ark. 9–11.

Derzhavnij arhіv Zakarpats'koї oblasti (DAZO), Fond P-14, op. 1., od. zb. 212.

szláv/cirill nyelvű levéltári forrás angol szövegben

SATO), Fond P-14, op. 1., od. zb. 212. ark. 9–11.

State Archive of the Transcarpathian Oblast (SATO), Fond P-14, op. 1., od. zb. 212.

internetes linkek

URL1:


URL2:

URL1: Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/?lang=hu (2026.05.10)

URL2: Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної». https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/2704-19 (10.05.2026).

jogszabályok és normatív dokumentumok

Конституція України 2016, 45.

Конституція України: станом на 1 верес. 2016 р.: відповідає офіц. тексту. Харків, Право, 2016.

oral history formában készült interjú

Minta János (szül.: Beregszász, 1940)

Minta János (szül.: Beregszász, 1940) visszaemlékezése. Az interjú készítésének ideje: 2026.05.12.

Táblázatok, ábrák

A szövegben elhelyezett táblázatoknak, ábráknak és képeknek kérjük címet/elnevezést adni. A kézirat szövegében a táblázatokra és ábrákra mindig a számuk alapján kell hivatkozni.

A fényképeket jó minőségben (min. 300 dpi), .jpg vagy .png formátumban, számozva, külön fájlként is küldje el. Az ábrákat szerkeszthető formában, az adatokat Excel-fájlban csatolva adja meg.

Mindig nevezze meg a táblázatok és az ábrák forrását. Ha saját szerkesztés, azt is jelezze. A táblázatok, ábrák és képek nevét azok felett kell feltüntetni, míg a forrásukat a lábjegyzetben adjuk meg.

Mesterséges Intelligencia (MI) használatára vonatkozó irányelv

A folyóiratunk elkötelezett a tudományos kutatás tisztasága és a hiteles forráskritika mellett. A Folyóirat kizárólag etikus célokra engedélyezi a mesterséges intelligencia (MI) eszközök és technológiák használatát a kéziratok előkészítése során. Az MI-eszközök nem ismerhetők el szerzőként vagy társszerzőként, mivel nem képesek felelősséget vállalni a benyújtott munka tudományos állításaiért, jogi és etikai integritásáért. A kézirat tartalmáért és pontosságáért minden esetben kizárólag a szerzők viselik a teljes felelősséget.

Szigorú korlátozások és tiltások

A tudományos és akadémiai integritás védelmében az alábbi tevékenységek szigorúan tilosak:

  • Tartalomgenerálás: a generatív MI (pl. nagynyelvű modellek, ChatGPT) használata érdemi szövegtartalom, történeti narratíva vagy tudományos érvelés előállítására szigorúan tilos.
  • Adathamisítás és manipuláció: tilos az MI-eszközök alkalmazása történeti adatok, statisztikák, levéltári forrástranszkripciók vagy régészeti mérési eredmények készítésére, megváltoztatására vagy hamisítására.
  • A szerzői hozzájárulás helyettesítése: tilos az MI-t a szerző saját szellemi munkájának, következtetéseinek, forráselemzésének vagy kritikai látásmódjának kiváltására használni.

Megengedett (etikus) használat

Az MI-eszközök kizárólag technikai segítségnyújtásra használhatók, amennyiben azok nem módosítják a kutatás érdemi részét:

  • A megírt szöveg nyelvi stílusának javítása, helyesírás-ellenőrzése és grammatikai finomítása (különösen nem anyanyelvi szerzők esetében).
  • Formai szerkesztés, a hivatkozások (bibliográfia) szabványosítása.
  • Nagy mennyiségű strukturált adat rendezése vagy technikai vizualizációja (statisztikai diagramok készítése), amennyiben az nem torzítja az eredeti adatokat.

Kötelező feltárási követelmények

A szerzők kötelesek a kézirat benyújtásakor nyilatkozni az MI-eszközök használatának tényéről. Amennyiben a kutatás vagy az írás folyamatában bármilyen MI-alapú szoftvert alkalmaztak, azt a tanulmány végén (a köszönetnyilvánítás előtt vagy egy különálló „Mesterséges Intelligencia Nyilatkozat”) fel kell tüntetni, részletezve:

  1. Az alkalmazott MI-eszköz pontos nevét és verziószámát.
  2. A használat pontos célját és módját a szövegen belül

Mesterséges Intelligencia nyilatkozat: A munka elkészítése során a szerző(k) a(z) [ESZKÖZ / SZOLGÁLTATÁS MEGNEVEZÉSE] eszközt használták a(z) [LEÍRÁS] céljára. Az eszköz/szolgáltatás használata után a szerző(k) szükség szerint áttekintették és szerkesztették a tartalmat, és teljes felelősséget vállalnak a közzétett publikáció tartalmáért.

A nyilatkozat nem vonatkozik az alapvető eszközök, például a nyelvtan, a helyesírás és a hivatkozások ellenőrzésére használt eszközök használatára. Azoknak a szerzőknek, akik nem használták a generatív mesterséges intelligenciát és/vagy a mesterséges intelligencia által támogatott technológiákat a publikáció megírása során, nem kell nyilatkozatot tenniük.